Veresegyházi Medvepark

Előzőleg tájékozódtam az interneten, és miután elolvastam a megnyugtató sorokat, miszerint a macik már nem alszanak téli álmot, nyugodtan indulhattam útnak – ez fontos részlet volt, mert egy medvepark alvó medvékkel azért annyira nem lett volna érdekes.

Ha nincs autód, akkor választhatsz a fantasztikus tömegközlekedési eszközök közül, ami esetemben a vonatot jelentette. A Nyugatiból induló váci vonattal kell menni, és Ivacs állomáson kell leszállni. Napsütés, sok-sok zöld fű és egy girbegurba formájú tó fogadott.

Ezzel a vonattal jöttem – Ivacs állomás

A tó, sokan horgásztak a szép időben

Innen mintegy másfél kilométeres út vezet a veresegyházi medveparkba. Ezt az utat imádni fogják az adrenalin, az extrém sportok és a haláltúrák kedvelői, kisgyerekekkel és lassú reflexszel rendelkezők arcán viszont nem lesz őszinte a mosoly útközben. Ugyanis az autósok elég őrült tempóban közlekednek ezen az útszakaszon, különösebb tekintet nélkül a lakóövezetre, a településen kívüli 30 km-es sebességkorlátozásra és az úton közlekedő gyalogosokra.

Az utat egyébként nem lehet eltéveszteni, csak kövesd a tömeget, a legvadabbul száguldó autókat, vagy a táblák útmutatását:

Táblák mindenütt

Medve, ló, repülő, van itt minden

A környéken egyébként mindenféle pénztárcaapasztó mulatságra lehetőség van, például sétarepülésre vagy lovaglásra is. 

Bár gyakorlatilag november óta folyamatosan tavasz van, ma be kellett látnom, hogy nem csupán elméletben és naptárilag, de gyakorlatilag is teljes mértékben megérkezett hozzánk a legszebb évszak. A szobában ülve ez kevésbé tűnik fel, de a sok zöldet, az ibolyákat és – igen! – a lepkéket látva már nem maradtak kétségek bennem. Ezen a kiránduláson ugyanis találkoztam az idei első nappali lepkékkel is (hangsúlyozom, hogy nappali, ugyanis pár hete, még télen egy este be akart repülni hozzám egy éjjeli lepke, meg is lepődtem rendesen), méghozzá  több citromlepke-példányt sodort elém a sors. Ez azért számít nagy eseménynek, mert ez nem egy gyakori lepkefaj, a mai kiránduláson többet láttam belőle, mint eddigi egész életemben. Persze közelről nem tudtam lefotózni, így kerestem egy képet róla, hogy senki ne maradjon le erről a rendkívül fontos momentumról.

Citromlepke (Gonepteryx rhamni)

A Medvepark mellett van egy tanya, ahol szürkemarhákat is tartanak, érdemes őket közelebbről is megszemlélni:

Sok szürkemarha

Még él, csak megfáradt kicsit

Valamint még ott a Fogadó a Foltos Lóhoz nevű étterem is, az épület mellett a lovakon kívül találkozhatunk mindenféle más jóképű állattal is:

allatkak

Ezek után megérkezünk a Medveparkba:

A medvék etetéséhez hosszú fakanalat biztosítanak- erről tudják lenyalogatni a macik a mézet vagy a lekvárt.

A medve lenyalja a mézet a fakanálról

A maci jóllakott…

…köszöni, nem kér több mézet. Inkább megmutatja magát hátulról.

Egy igazi magányos farkas: a többiektől távol heverészett, és valószínűleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a közélet küzdelmeiben. A demokrácia peremére szorulva heverészett békésen, míg a kifutó másik felében farkasforradalom tört ki, amely egy vonítóhangversenyben csúcsosodott ki. Farkasunkat ez nem érdekelte, békésen pihent tovább, majd kicsivel később hasáról oldalára fordult egy kényelmesebb póz reményében.

(Igen, farkasok is vannak a medveparkban.)

Egy nagyon művészi kép, amelyen alaposan szemügyre vehetjük a kerítést.

Ezen meg a medvét.

Ez egy medvebarlang, állítólag belül tágasabb, azaz öblösebb. Itt alusszák a medvék téli álmukat.

Íme, a macilift. Neve megtévesztő, hiszen nem medvéket emelnek vele a mennyei magasságokba. Épp ellenkezőleg: a két macika segít felkurblizni az arra érdemes földi halandókat, hogy felülnézetből is megszemlélhessék a Medveparkot. Erre muszáj volt benevezni, tériszonyommal mit sem törődve halálmegvető bátorsággal vetettem bele magam a  székbe. Túléltem a mennybemenetelt.

A magasból megfigyeltem, ahogy ez a farkas koma einstandolta az egyik medvebarlangot. Az önkényes lakásfoglaló percekig heverészett a barnabundások lakóingatlanának tetőszerkezetén, majd jobb belátásra tért és távozott a helyszínről.

Az is lehet, hogy a medve szólt neki, hogy vigyázzon már a házra, amíg elmegy mézért.

Rendkívül aranyos, én is elfogadnék egy ilyen házőrzőt.

A kisvonat körbevisz majdnem az egész Medveparkon

A kirándulás végéhez érkezett.

Sínen vagyunk, de jön a vonat… Viszlát Medvepark!

2014-ben született írásom

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük